Együttműködési szerződés és titoktartási megállapodás

1.Szerződő felek

2.Az együttműködés célja

A Felek kölcsönösen érdekeltek abban, hogy ipari elektronikai szervízszolgáltatás, automatizálási és karbantartási projektek területén stratégiai együttműködést alakítsanak ki. Az együttműködés keretében a Felek — megőrizve önállóságukat — közösen készülnek ajánlattételre, információt cserélnek, és kölcsönösen elsőbbséget biztosítanak egymás kapacitásainak.

3.Az együttműködés tartalma

• Közös ajánlattétel: egymás szakmai kompetenciáját és kapacitását kiegészítve, közös pályázati és üzleti ajánlatokon dolgoznak.
• Hivatkozási / partneri lista: kölcsönös engedéllyel egymás honlapján, marketing-anyagaiban, ajánlatokban hivatkozhatnak a másik Félre.
• Műszaki tudásmegosztás: szakmai konzultáció, szolgáltatási know-how átadása projektek érdekében.
• Kölcsönös szállítási elsőbbség: kedvezményes árazási feltételek, prioritás-kezelés.

Új együttműködési pont

A konkrét projektekre vonatkozó kereskedelmi és szolgáltatási feltételeket a Felek külön szerződésben rögzítik. Jelen szerződés önmagában nem hoz létre kizárólagos jogviszonyt és nem korlátozza a Felek harmadik féllel kötendő szerződéseit.

4.Titoktartás (NDA)

A Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy az együttműködés során a másik Féltől szerzett — szóbeli, írásbeli, vagy bármely más úton tudomásra jutott — bizalmas információkat üzleti titokként[1] kezelik.

Bizalmas információ:

• termék- és szolgáltatás-leírások, árképzési modellek, üzleti tervek
• ügyfél- és beszállítói adatok, projekt-részletek, referencia-helyek
• műszaki rajzok, hibakód-leírások, szoftver-konfigurációk, forráskódok
• pénzügyi adatok, kalkulációk, stratégiai dokumentumok
• bármi, amit a közlő Fél bizalmasként jelöl meg

Új bizalmas kategória

Nem minősül bizalmasnak:

• nyilvánosan elérhető, közismert információ
• amit a fogadó Fél már korábban (a közlést megelőzően) bizonyítottan ismert
• amit a fogadó Fél harmadik féltől jogszerűen szerzett
• jogszabály vagy hatóság kötelező rendelkezése alapján kötelezően kiadandó információ (ebben az esetben a fogadó Fél haladéktalanul értesíti a közlő Felet)

5.A bizalmas információ kezelése

A fogadó Fél a bizalmas információ védelmében az alábbi minimum-intézkedéseket alkalmazza:

• Need-to-know elv: a bizalmas információ kizárólag azoknak a munkavállalóknak, vezető tisztségviselőknek, alvállalkozóknak és tanácsadóknak adható tovább, akiknek az adott projekt teljesítéséhez ténylegesen szükségük van rá.
• Munkavállalói titoktartás: a fogadó Fél biztosítja, hogy a hozzáférést kapó személyek írásban legalább a jelen szerződésben foglalttal egyenértékű titoktartási kötelezettséget vállaltak (munkaszerződés, megbízási szerződés, NDA).
• Információbiztonsági minimum: jelszóval védett tárolás, jogosultság-kezelés, e-mail átvitel esetén jelszavas archív vagy minősített kommunikációs csatorna; papíralapú dokumentumok zárt tárolása.
• Reverse engineering tilalom: a fogadó Fél a másik Fél által átadott szoftvert, hardvert vagy műszaki megoldást nem fejti vissza (decompile, disassemble, reverse engineer), nem másolja, és nem készít abból származékos műveket — kivéve a jogszabály által kifejezetten megengedett mértékben.
• Adatszivárgási értesítés: ha a fogadó Fél tudomást szerez bizalmas információ jogosulatlan harmadik személyhez kerüléséről, haladéktalanul (de legkésőbb 72 órán belül) írásban értesíti a közlő Felet, és együttműködik a kárenyhítésben.

6.A titoktartás időtartama és visszaszolgáltatás

A titoktartási kötelezettség a szerződés időbeli hatálya alatt és annak megszűnését követően további (öt) évig hatályban marad. A kötelezettség akkor is fennáll, ha a Felek között konkrét üzleti együttműködés nem jött létre.

A szerződés bármely okból történő megszűnésekor vagy a közlő Fél írásbeli kérésére a fogadó Fél 30 naptári napon belül:

• a birtokában lévő bizalmas információt (papíralapú másolat, elektronikus fájl, biztonsági mentés) visszaszolgáltatja a közlő Fél részére, vagy
• a közlő Fél választása szerint igazolható módon megsemmisíti (megsemmisítési jegyzőkönyv aláírásával), beleértve a biztonsági mentésekben tárolt példányokat is — kivéve, ha jogszabály vagy a Fél belső megfelelőségi politikája hosszabb megőrzést ír elő, mely esetben a titoktartási kötelezettség a megőrzés teljes időtartama alatt hatályban marad.

7.Whistleblowing és jogi kötelezésen alapuló közlés

Jelen szerződés titoktartási kötelezettsége nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló jogszabályok[2], illetve más hatályos jogszabály alapján jogszerű bejelentést tegyenek illetékes hatóság, bíróság vagy belső visszaélés-bejelentési rendszer felé. Hatósági/bírósági kötelezésen alapuló közlés esetén a fogadó Fél a kötelezés kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti a közlő Felet (kivéve, ha a kötelezés ezt kifejezetten tiltja), és csak a kötelezett minimális mértékben ad ki információt.

8.Szellemi tulajdon

Jelen szerződés önmagában nem keletkeztet szellemi tulajdonjog-átruházást vagy felhasználási jogot. A Felek által közösen kifejlesztett szellemi alkotások (közös fejlesztés, közös márka) szabályait a Felek külön szerződésben rögzítik.

Mindegyik Fél megőrzi a saját, az együttműködést megelőzően meglévő szellemi alkotásaira (módszerek, eszközök, szoftverek, dokumentációk) vonatkozó kizárólagos jogait. Jelen szerződés keretében a bizalmas információ közlése nem keletkeztet sem hallgatólagos felhasználási jogot, sem szabadalmi licenciát.

9.Adatvédelmi rendelkezés

Amennyiben a bizalmas információ személyes adatot tartalmaz (pl. ügyfél kapcsolattartói adatok közös ajánlat keretében), a Felek a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok[3] szerint járnak el. Adattovábbítás csak megfelelő jogalap megléte esetén történhet, és a Felek — szükség esetén — külön közös adatkezelői vagy adatfeldolgozói megállapodást[4] kötnek.

10.Szerződésszegés és jogkövetkezmények

Súlyos szerződésszegés (különösen a titoktartási kötelezettség megsértése, jogosulatlan harmadik fél részére történő közlés, reverse engineering tilalmának megszegése) esetén a sértett Fél kötbért érvényesíthet, melynek mértéke — eltérő egyedi megállapodás hiányában — esetenként Ft[5]. A kötbér megfizetése nem érinti a sértett Fél kárigény-érvényesítési jogát; a szerződésszegéssel okozott teljes kárért a Vétkes Fél a kötbért meghaladó mértékben is felelős.

A bizalmas információ jogosulatlan közlésének megelőzése érdekében a sértett Fél jogosult abbahagyásra és eltiltásra[6] irányuló igényt érvényesíteni, ideiglenes intézkedéssel együtt.

11.Időbeli hatály és megszüntetés

Jelen szerződés határozatlan időre jön létre, a Felek aláírásának napjától. A szerződést bármelyik Fél napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. A titoktartási kötelezettség, a 6. pont szerinti visszaszolgáltatási / megsemmisítési kötelezettség, valamint a 10. pont szerinti jogkövetkezmények a felmondástól függetlenül hatályban maradnak.

12.Záró rendelkezések

1. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv[7], az üzleti titok védelméről szóló külön jogszabály és a kapcsolódó hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
2. A szerződés módosítása csak írásban, mindkét Fél által aláírva érvényes.
3. A Felek elfogadják, hogy a szerződés elektronikus aláírással[8] is érvényesen aláírható; az így aláírt dokumentum írásba foglaltnak[9] minősül.
4. Vita esetén a Felek békés rendezésre törekszenek; ennek eredménytelensége esetén az 1. Fél székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.
5. Amennyiben a szerződés bármely rendelkezése érvénytelennek bizonyul, az nem érinti a szerződés többi rendelkezésének érvényességét (severability).
6. A szerződés 2 (kettő) eredeti példányban készült, illetve elektronikus aláírás esetén 1 (egy) elektronikus példányban, melyből 1-1 példány a Feleket illeti.

Jogi háttér · hivatkozott jogszabályok

1. [1] Üzleti titok — A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. § + az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény.
2. [2] Whistleblowing — A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2023. évi XXV. törvény.
3. [3] Adatvédelem — Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) + az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.).
4. [4] Közös adatkezelői / adatfeldolgozói megállapodás — GDPR 26. cikk (közös adatkezelők) és 28. cikk (adatfeldolgozó).
5. [5] Kötbér — Ptk. 6:186–6:189. §: a szerződésszegésért fizetendő kötbér.
6. [6] Abbahagyásra és eltiltásra irányuló igény — Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)–b) pontjai.
7. [7] Polgári Törvénykönyv — A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.
8. [8] Elektronikus aláírás — eIDAS 910/2014/EU rendelet (minősített vagy fokozott biztonságú aláírás), magyar AVDH / KAÜ szolgáltatás.
9. [9] Írásbeliség — Ptk. 6:7. § (3): az elektronikusan aláírt dokumentum írásbeli alakban tett jognyilatkozatnak minősül.