Retrofit és az új Gépi Rendelet: mikor kell új CE-jelölés?
2027. január 20-tól az (EU) 2023/1230 rendelet lép a 2006/42/EK gépirányelv helyébe. A legfontosabb újdonság a karbantartók és a retrofitet végzők szempontjából: a rendelet immár tételesen meghatározza, mi számít „lényeges módosításnak” — és aki lényegesen módosít egy gépet, az a jog szerint gyártóvá válik. Ez a cikk arról szól, hol húzódik a határ egy vezérlés-korszerűsítésnél, és mit érdemes ma dokumentálni ahhoz, hogy később ne legyen vita.
- 01Mi változik 2027. január 20-án
- 02A „lényeges módosítás” — a retrofit kulcskérdése
- 03Amikor a módosítás NEM lényeges
- 04Hat eset, amikor viszont azzá válhat
- 05Ha lényeges: mi a teendő és ki a felelős
- 06Biztonsági funkciók: STO, PL és SIL
- 07Amit mi dokumentálunk — és miért ér ez később aranyat
- 08Gyakori kérdések
A gépbiztonsági megfelelés általában nem karbantartói téma — egészen addig, amíg valaki hozzá nem nyúl a vezérléshez. Egy hajtáscsere, egy PLC-csere vagy egy új automatikus üzemmód ugyanis felvetheti a kérdést: ez még ugyanaz a gép, vagy jogilag már egy másik? 2027. január 20-tól erre a kérdésre pontosabb választ ad a jog, mint eddig.
A korszerűsítés lépéseit és jellemző eseteit a retrofit és gépkorszerűsítés oldalunk foglalja össze.
Mi változik 2027. január 20-án
| Eddig | 2027. január 20-tól |
|---|---|
| 2006/42/EK gépirányelv — irányelv, nemzeti jogba átültetve | (EU) 2023/1230 rendelet — közvetlenül hatályos minden tagállamban, egységes szöveggel |
| A „lényeges módosítás” fogalmát csak bizottsági útmutató magyarázta | A fogalom magában a jogszabályban szerepel |
| Papír használati utasítás alapesetben kötelező | A használati utasítás digitálisan is átadható (papír igényelhető) |
| Szoftver mint biztonsági elem: nem kezelt terület | A biztonsági funkciót ellátó szoftver és a „fejlődő viselkedésű” rendszerek külön szabályozva |
Amit fontos érteni: a rendelet a forgalomba hozatalra és az üzembe helyezésre vonatkozik. A már üzemelő gépparkot nem kell 2027-ben visszamenőleg újra megfeleltetni — a meglévő gép a saját, korábbi megfelelősége alatt marad. A kérdés akkor éleződik ki, amikor valaki hozzányúl a géphez.
A „lényeges módosítás” — a retrofit kulcskérdése
A logika röviden: ha egy gépet olyan módon módosítanak, amelyet a gyártó eredetileg nem irányzott elő, és a módosítás új veszélyt hoz be vagy egy meglévő kockázatot érdemben megnövel úgy, hogy azt a meglévő védőintézkedések már nem kezelik megfelelően, akkor a módosítás lényeges. Ilyenkor a módosítást végző (illetve az azt üzembe helyező) fél a gép gyártójának szerepébe kerül az érintett részre nézve.
Ez nem elméleti kérdés. A gyakorlatban ez dönti el, hogy egy korszerűsítés után elég-e a meglévő dokumentációt kiegészíteni, vagy teljes megfelelőségértékelési kört kell futni.
Amikor a módosítás NEM lényeges
A hétköznapi szerviz- és karbantartási munka döntő része ide tartozik:
- Javítás. A meghibásodott egység komponens-szintű helyreállítása — a gép funkciója, paraméterei és kockázati szintje változatlan.
- Azonos funkciójú csere. Kifutott hajtás vagy vezérlő cseréje a gyári utódra úgy, hogy a gép ugyanazt csinálja, ugyanolyan sebességgel, ugyanazon a biztonsági szinten. Tipikus példa: egy Lenze 9300 helyére i950, változatlan gépfunkcióval.
- Alkatrész-korszerűsítés. Elhasználódott elem cseréje korszerűbb, de funkcionálisan egyenértékű típusra.
- Kopó elemek preventív cseréje. Kondenzátor, ventilátor, kontaktor, relé.
Hat eset, amikor viszont azzá válhat
| Változtatás | Miért merül fel a lényeges módosítás |
|---|---|
| Nagyobb sebesség vagy teljesítmény | Nőnek a mozgási energiák és a reakcióidők; a meglévő védőburkolat, védőtávolság vagy megállási idő már nem biztos, hogy elegendő. |
| Új automatikus üzemmód | Ami eddig kézi indítású volt, most magától indul: új veszélyhelyzet a gép környezetében tartózkodóknak. |
| A biztonsági funkció logikájának átépítése | Külső biztonsági relé helyett integrált STO, más leállási kategória, más reteszelési logika. |
| Új anyagmozgatás, robot vagy tengely | A gép funkcionális határai bővülnek — új veszélyzóna keletkezik. |
| Távoli hozzáférés, távindítás | A gép nem látótávolságból is működtethetővé válik; ez önálló kockázati kérdés (lásd a NIS2 / OT-cikkünket). |
| Gépek összekapcsolása sorrá | Több gépből egy összeépített gépegyüttes lesz — ez önálló megfelelőségi kérdés az együttesre nézve. |
Ha lényeges: mi a teendő és ki a felelős
Ha a mérlegelés eredménye az, hogy a módosítás lényeges, akkor a módosított gépre nézve gyártói kötelezettségek keletkeznek:
- Kockázatértékelés a módosított állapotra (nem csak a megváltozott részre — a kölcsönhatásokra is).
- Műszaki dokumentáció összeállítása és megőrzése.
- Megfelelőségértékelés a rendelet szerinti eljárás alapján; egyes veszélyesebb géptípusoknál bejelentett szervezet bevonásával.
- EU megfelelőségi nyilatkozat és CE-jelölés a módosított gépre.
- Használati utasítás aktualizálása (2027-től digitálisan is átadható).
A felelősség kérdése a gyakorlatban: a rendelet 18. cikke szerint gyártónak az minősül, aki a lényeges módosítást elvégzi — őt terhelik a gyártói kötelezettségek (kockázatértékelés, műszaki dokumentáció, megfelelőségi nyilatkozat). Hogy egy retrofitnél ez a megrendelő üzemeltető vagy a kivitelező, azt a konkrét feladatmegosztás dönti el, ezért már az ajánlatkérésnél tisztázni és szerződésben rögzíteni kell, ki vállalja a gyártói szerepet. A gép megfelelőségét nem érintő javítás és karbantartás nem lényeges módosítás.
Biztonsági funkciók: STO, PL és SIL
A vezérlés-korszerűsítéseknél ez a leggyakrabban alábecsült pont. A korszerű hajtások integrált biztonsági funkciókat hoznak (jellemzően STO, azaz biztonságos nyomatékmentesítés, típustól függően továbbiakat is), és ez csábító: kiváltható vele a régi biztonsági kontaktor vagy relé.
- A biztonsági funkció architektúrája megváltozik — így a teljesítményszint (PL az ISO 13849 szerint) vagy a SIL (IEC 62061 szerint) újraszámítandó és igazolandó.
- A megállási idő és a leállási kategória mérése új helyzetben történik — ez befolyásolhatja a védőtávolságokat és a reteszelés logikáját.
- A biztonsági lánc bekötését dokumentálni kell, és üzembe helyezéskor funkcionálisan igazolni.
Amit mi dokumentálunk — és miért ér ez később aranyat
Nem vagyunk bejelentett szervezet, és nem adunk ki megfelelőségi tanúsítványt — ezt fontos tisztán mondani. Amit viszont minden korszerűsítésnél átadunk, az pont az az alap, amire egy későbbi értékelés vagy hatósági kérdés esetén hivatkozni lehet:
- Kiindulási állapot — mi volt a szekrényben, milyen típus, milyen paraméterekkel.
- Beavatkozás pontos leírása — mi cserélődött, mi maradt, mi került át változatlanul.
- Megőrzött funkciók listája — sebességek, rámpák, határértékek, üzemmódok: ami a gép viselkedését meghatározza.
- Biztonsági kör bekötési dokumentációja — mi hova köt, milyen logikával.
- Paraméter- és programmentés az átállás előtti és utáni állapotról.
Ez az öt tétel az, ami két év múlva — egy audit, egy gépátadás vagy egy biztosítói kérdés esetén — eldönti, hogy a korszerűsítés bizonyíthatóan azonos funkciójú csere volt-e. Ha ma nem készül el, később már nem pótolható.
Gyakori kérdések
Mikortól kell alkalmazni az új Gépi Rendeletet?
Az (EU) 2023/1230 rendeletet 2027. január 20-tól kell alkalmazni; ettől a naptól váltja fel a 2006/42/EK gépirányelvet. Mivel rendeletről van szó, nem kell nemzeti jogszabályba átültetni: közvetlenül hatályos minden tagállamban, Magyarországon is.
A már üzemelő gépeimet vissza kell CE-ztetni 2027-ben?
Nem. A rendelet a forgalomba hozatalra és az üzembe helyezésre vonatkozik, nem visszamenőleg a meglévő géppark egészére. A meglévő gép a saját, korábbi megfelelősége alatt marad — egészen addig, amíg nem történik rajta olyan módosítás, amely lényegesnek minősül.
Egy kifutott frekvenciaváltó cseréje lényeges módosításnak számít?
Alapesetben nem. Ha az új hajtás ugyanazt a funkciót, ugyanazokkal a paraméterekkel és ugyanazon a biztonsági szinten látja el — például egy Lenze 9300 helyére i950 kerül, változatlan gépfunkcióval —, az javításnak, illetve azonos funkciójú cserének minősül. A besorolás viszont mindig egyedi mérlegelés kérdése, és a kockázatértékeléssel kell alátámasztani.
Mi történik, ha a retrofit során nő a gép teljesítménye vagy sebessége?
Ilyenkor merül fel valóban a lényeges módosítás. Ha a változtatás új veszélyt hoz be, vagy egy meglévő kockázatot érdemben megnövel, és ezt a gyártó eredetileg nem irányozta elő, akkor a módosítást végző fél gyártói kötelezettségekbe kerülhet: új kockázatértékelés, műszaki dokumentáció, megfelelőségi nyilatkozat és CE-jelölés.
Ki felel a megfelelőségért: az üzemeltető vagy a szerviz?
A rendelet 18. cikke szerint gyártónak az minősül, aki a lényeges módosítást elvégzi — őt terhelik a gyártói kötelezettségek. Hogy ez a megrendelő üzemeltető vagy a kivitelező, azt a konkrét feladatmegosztás dönti el, ezért a szerződésben és a műszaki dokumentációban egyértelműen rögzíteni kell, ki vállalja a gyártói szerepet. A gép megfelelőségét nem érintő javítás és karbantartás nem lényeges módosítás. Mi a műszaki oldalt adjuk: a beavatkozás pontos, dokumentált leírását, a megtartott és a megváltozott funkciók listáját.
Az IEM elvégzi a CE-jelölést vagy a megfelelőségértékelést?
Nem. Megfelelőségértékelést és CE-jelölést a gyártói szerepben lévő fél végez, adott esetben bejelentett szervezet bevonásával — mi nem vagyunk bejelentett szervezet, és nem adunk ki megfelelőségi tanúsítványt. Amit adunk: a korszerűsítés műszaki dokumentációja, a funkciók megőrzésének igazolható leírása és a biztonsági kör bekötési dokumentációja, amire az értékelés épülhet.